A mese szerepe a gyermekek életében
A mese fontos szerepet tölt be a gyermekek életében, hiszen a mesék tartalmában a lelki jelenségek nyilvánulnak meg szimbolikus formában. A mesékben szereplő alakok sorsa remekül ábrázolja bizonyos archetipikus, általános emberi vészhelyzetek megoldását. Bár a mesék elsősorban a fiatalabb korosztályhoz szólnak, a felnőttek életére is ugyanolyan befolyással bírnak, mivel nemcsak a kikapcsolódást jelentik az emberek számára, hanem gyakran észrevétlenül segítik önmagunk megismerését, a személyiségünk fejlődését.
A mesék általában valamilyen negatív történéssel (igazságtalanság, katasztrófa stb.) kezdődnek. A történet elején a hős nehéz helyzetben találja magát. A hőshöz hasonlóan a gyermekeknek (felnőtteknek) is nehézségekkel kell megküzdeniük: a mindennapi élet nehézségeivel.
A mesék szereplői egyfajta viselkedési modellt nyújtanak a gyermekek számára. A leggyakoribb szereplők közé tartozik a király, a királyfi, a királylány, a boszorkány, a varázsló és a segítőkész állat. A mesék alapvető struktúráját változatlannak, öröknek tekinthetjük. A szereplők segítenek a gyermekeknek abban, hogy (akár tudattalanul) felismerjék, hogy egy adott helyzetben hogyan kell viselkedniük, s ezáltal segíti őket az önmegvalósításhoz vezető úton. Segít abban, hogy könnyebben megértsék a problémáikat és megoldást találjanak azokra, megbirkózzanak az őket ért valódi -, illetve a (szorongó) fantáziájuk által teremtett (eltúlzott) veszélyekkel. Azáltal, hogy a történetek végén a jó mindig elnyeri a méltó jutalmát, míg a gonosz a megérdemelt büntetését, a gyermek megnyugvást talál. A mesék szereplői és a különböző szituációk többek között rávilágítanak arra, hogy az ember hogyan dolgozhatja fel az őt ért sérelmeket, belső diszharmóniáját, bizonyos visszatérő lelki problémáit.
A mesében bármi megtörténhet, ez azonban nem jelenti azt, hogy a mese kizárja a realitást, hiszen a valóságos élet - minden negatív és pozitív történését beleértve - jelen van a történetekben. A valósággal ellentétben azonban a mesék végén minden jóra fordul; a végső győzelem kizárólag csak az emberé, s nem a szörnyeké, démonoké.
A mese cselekménye a történet kezdetekor a múltba helyezi a hallgatót/olvasót, majd szinte észrevétlenül átmegy a jelenbe. A hallgató/olvasó alig veszi észre ezt az "időbeli utazást", hiszen beleéli magát a történetbe, azonosul a mese szereplőivel. A szereplőkkel való azonosulást jelentősen megkönnyíti, hogy a szereplőkben kevés az egyéni vonás, inkább típusokat képviselnek. Azonban eme szélsőségesség nemcsak a szereplőkre jellemző, hanem a mese cselekményeire is, mivel a mese minden szituációt leegyszerűsít, s ezáltal a gyermekek számára is könnyebbé teszi a megértést. Az emberekben jó érzéseket kelt, hiszen egyfajta menekülést jelent a zűrzavaros hétköznapokból. Megmutatja, hogy hogyan kell(ene) az élet problémáin túljutni.
A gyerek azáltal, hogy azonosul a hőssel, a saját bőrén is tapasztalja, hogy milyen megpróbáltatásokon megy amaz keresztül. Ezáltal ő is megérti és átérzi, hogy a sikerhez vezető út hosszú, fáradtságos és szenvedéssel teli. A hős egyfajta reményt nyújt a számára, pozitív példaképet, hiszen arra biztatja őt is, hogy vállalja fel a nehézségeket, mivel a győzelemért meg kell küzdeni. Segít tudatosítani a gyermekekben, hogy az ember nem számíthat rögtön sikerre, hiszen a sikerért meg kell dolgozni, ehhez azonban elengedhetetlen, hogy kitartóak legyünk. Nem szabad mindent könnyen feladni, hiszen a nehéznek tűnő feladatokat is meg lehet (kell) oldani ahhoz, hogy az életben és a lelki fejlődésünkben előrébb jussunk. A harc elválaszthatatlanul hozzátartozik az emberi léthez. A mese bátorítja a gyermekeket a fejlődésben, arra buzdítja őket, hogy szálljanak szembe az élet nehézségeivel. Arra hogy ezt milyen formában tegyék meg, szimbolikus formában tesz utalást.
Fontos, hogy az ember tanuljon a tapasztalataiból és a jövőjét optimistán képzelje el. A mese megtanít minket hinni önmagunkban; megtanít arra, hogy hogyan viseljük el és küzdjük le az élet nehézségeit. Az élet örökös harc - így értelmetlen azt hinni, hogy a problémák elkerülhetőek. Azonban kitartással, hittel és önbizalommal bármit elérhetünk! A veszélyek elől nem érdemes megfutamodni, hiszen - mint a mese is mutatja - a gyávákra rossz sors, sivár élet vár. Ellenben az, aki bátran szembeszáll az élet viszontagságaival, a hősökhöz hasonlóan győzelmet arathat. A győztes jutalma pedig nem más, mint a tartalmas, boldog élet.
írta: Muskovits Krisztina (pszichológus)